2010. március 7., vasárnap

Az interperszonális kommunikáció tipikus funkciói a Japán-rajongók körében

Avagy kevésbé szaknyelven szólva: hogyan kommunikálnak egymással az emberek az általam vizsgált index-es fórumban Japánról? :-) Ma arra kerestem a választ a fórumban, hogy kimutathatók-e a Roman Jakobson ábrája által meghatározott kommunikációs funkciók. Ezek a: referenciális funkció, emotív vagy expresszív funkció, konatív funkció, fatikus funkció, metanyelvi vagy magyarázó funkció, és a poetikai funkció. Az ábra itt található.


A poétikai funkcióval kezdeném. Fontosnak tartom, hogy ha valaki hozzászól egy fórumhoz, akkor a mondandóját szép, kerek mondatokban fogalmazza meg, úgy, hogy az mindneki számára érthető legyen, és nem utolsósorban, ne legyen tele helyesírási hibákkal. Szerencsére a választott topikomat jellemzi ez a poétikai funkció, minden hozzászólás közérthető annak ellenére, hogy nem mindenki használ ékezetes betűket. A funkciók közül talán ez tűnhet a legkevésbé fontosnak, viszont ha a fórum hiányában lenne ennek, nem nagyon olvasnák mások, vagy a fórum inkább szólna egymás helyesírásának kritizálásáról, mintsem Japánról.

Ha a poétikai funkció megvan, akkor valószínűleg a metanyelvi, vagy magyarázó funkció is. Ha mindenki érthetően és magyarul fogalmaz, akkor a felek megtalálták a közös kódot, így meg is értik egymást. Persze előfordulhat, hogy a felek ennek ellenére elbeszélnek egymás mellett, de a topikban ilyet nem tapasztaltam.

Mivel a topik többé-kevésbé folyamatosan működik már több, mint hat éve, ezért feltételezhető, hogy valaki mindik gondoskodik a fatikus funckió meglétéről, mely a kommunikáció létrehozására, fenntartására és a csatorna ellenőrzésére szolgál. A fórum életének első felében erről _Neo_, a topiknyitó gondoskodott, de az ő eltűnése után is voltak, akik magukra vállalták ezt a szerepet. A topik utolsó oldalain a legtöbb hozzászólás Bela_Vak-tól Rorimack-től és harpokratesz-től érkezett, így 2009-ben őket és a hozzászólásaikra reagálókat (pl. ersekdora, Linux fan, sensei47,) tekinthetjük a topik életben tartóinak.

A konatív funckió, a címzettre irányuló felszólítás vagy parancs nem nagyon jellemző a topikra. Néha a felek megszólítják egymást, de nem "parancsoló" jelleggel, hanem azért, mert így akarják felhívni egymás figyelmét a hozzászólásaikra (amit azért tesznek meg ritkán, mert lehet egymáséra válaszolni, így egyértelmű, hogy kinek szól).

A referenciális és emotív funkciót hagytam utoljára.
A referenciális funkció jellemzi a fórumot, hiszen a legtöbben Japánról osztják meg ismereteiket egymással, így sokan újat tudnak meg egymástól. (Kivéve talán azokat, akik ott élnek, volt egy-két hozzászóló a fórumban, aki Japánból írt. Nekik valószínűleg nem lehet újat mondani innen, Magyarországról.)
Az emotív vagy expresszív funkció az előadó magatartását fejezi ki a témával kapcsolatban. Ez általában pozitív, mivel akik írnak többségében szeretik és érdeklődnek Japán iránt. Nem találkoztam olyannal, aki abszolút negatív hozzászólóként jött volna csak azért, hogy Japánt vagy "rajongóit" kritizálja.

Ez alapján a Japán-topikot a konatív funkción kívül mind jellemzi, hiszen ezen funckiókat a kommunikáció megköveteli. Emotív funkció nélkül nehezen lehetne kommunikálni, hiszen ha már valaki hozzászól egy fórumhoz, nyilván van véleménye a témáról, akár pozitív, akár negatív. A fatikus funkció nélkül megszakadna a beszélgetés, így ez is elengedhetetlen. A poétikai és a metanyelvi funckió pozitívan támogatják a kommunikációt, enélkül igen nehéz lenne megértenünk egymást, főleg az internet világában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése